A büntetőeljárás menete

A büntetőeljárás három szakaszból áll:

  • nyomozati szak – rendszerint a rendőrség látja el
  • ügyészi szak – az illetékes ügyészség, mint vádhatóság jár el
  • bírósági szak – az illetékes bíróság előtt zajlik az eljárás

A terhelt fél elnevezése a büntetőeljárás szakaszaiban:

  • nyomozati szak – gyanúsított
  • ügyészi szak – a vádemelésig gyanúsított, utána vádlott
  • bírói szak – vádlott
  • elmarasztaló ítéletet követően – elítélt

A bűncselekmény súlyától és az adott körülményektől függően a terhelt fél szabadlábon vagy fogva tartva védekezhet a jogerős ítélet meghozataláig. Természetesen az a cél, hogy az elfogott gyanúsított mielőbb szabadlábon védekezzen.

A büntetőeljárás a terhelt fél számára a gyanúsítással kezdődik. Ennek során ismertetik az ellene felhozott alapos gyanút, és amennyiben a gyanúsított úgy dönt, hogy vallomást tesz, kihallgatják az üggyel kapcsolatban.

A nyomozati szak során – az újabb előkerülő adatok és kérdések alapján – több kihallgatásra is sor kerülhet.

Való igaz, hogy általában a gyanúsítással derül fény a büntetőeljárás megindulására, azonban tudni kell, hogy az sok esetben jóval korábban indul. Megelőzheti egy feljelentés, egy helyszíni intézkedés, egyéb nyomozati tevékenység, sőt előfordulhat, hogy tanúkat előbb hallgatnak meg, mint magát a gyanúsítottat.

Az egyének gyakran hajlamosak alábecsülni a nyomozóhatóság előtt tett első nyilatkozat, kihallgatás, vallomás jelentőségét. Nem véletlenül hangzik el filmekben sem a „Ne szólj egy szót sem, amíg nem beszéltünk!” felszólítás. Ha mégis úgy dönt – és erre eljárásjogi lehetősége van, – hogy védő nélkül jár el saját ügyében, az alábbi oldalon iránymutatást talál az eljárásra vonatkozóan.

A gyanúsított kihallgatása során keletkező jegyzőkönyvből a gyanúsított kérhet egy példányt.

A nyomozóhatóság – a számára törvény által nyitva álló határidők betartásával – a bizonyítékok rendelkezésre állásától függően dönti el, hogy mikor van vége a nyomozati szaknak. A szakasz végén tájékoztatja a gyanúsítottat arról, hogy az ügy irataiba betekinthet, arról másolatot kérhet. Dönthet úgy, hogy megfelelő bizonyítottság hiányában az ügyet megszünteti, és dönthet úgy is, hogy az ügy iratait a vádhatóságnak (ügyészségnek) megküldi vádemelési javaslattal.

Ekkor veszi kezdetét az ügyészi szak, ahol a bizonyítékok megvizsgálását követően az ügyészség vádat emel, a vádat ejti vagy utasítást ad a nyomozóhatóságnak további bizonyítékok beszerzésére.

Vádemelés esetén a vádiratot és az ügy további iratait felterjeszti az illetékes bíróságnak. A bíróság ezzel megindítja a bírói eljárást, a vádiratot kézbesíti a vádlottnak, előkészítő cselekményeket tehet és megidézi a vádlottat, védőt és egyéb közreműködőket az ügy első tárgyalására. A tárgyalások során meghallgatja a vádlottat vagy vádlottakat, a tanúkat, esetleges szakértőket, ismerteti a nyomozati szak során keletkezett iratokat és bizonyítékokat.

A vádlottnak és védőjének az ügy szinte minden szakaszában lehetősége van bizonyítási indítványokat tenni. A bírói szak során lehetőség van a többi gyanúsítotthoz, tanúkhoz, szakértőkhöz kérdéseket intézni, vallomást tenni vagy a vallomástételt megtagadni.

A bizonyítási eljárást követően a bíróság meghozza döntését, mely ellen a vádlott és az ügyész is élhet fellebbezéssel. A fellebbezés folytán másodfokú bírósági eljárás indul.

A fenti leírás a büntetőeljárás igen vázlatos menetét taglalja. Ha bármely részével kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen bizalommal az elérhetőségeink bármelyikén.