Büntetőjogi fogalmak

Büntetőjog

Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmény bűncselekmény, milyen feltételekkel lehet valakit felelősségre vonni, mik a kiszabható büntetések, intézkedések, milyen szervek járhatnak el, melyek az eljárás szabályai, mi a végrehajtás rendje.

Bűncselekmény

Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

Tényállás

A törvényi tényállás a büntető törvénykönyvben megfogalmazott befejezett cselekmény, mely tartalmazza, hogy a tettes mely cselekményével, milyen ismérvek jelenléte esetében valósult meg bűncselekmény. (Pl. Btk. 370.§ (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.)

A tényállás egyben az elkövetett bűncselekmény büntetőjogi szempontból lényeges körülményeinek összessége is, melyeket a nyomozati iratok és a vádirat tartalmaz. A „mi és hogy történt” kérdésre ad választ.

Szándékosság

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

Gondatlanság

Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy

cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Kísérlet

Kísérlet miatt büntetendő, aki szándékos bűncselekmény elkövetését elkezdi, de nem fejezi be. Kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

Előkészület

Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Önkéntes visszalépés esetén nem büntethető.

Elkövető

Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (együtt: részesek).

Tettes

Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

Közvetett tettes

Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményéért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

Társtettes

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymást tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Felbujtó

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

Bűnsegéd

Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

Bűnszövetség

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Bűnszervezet

A bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Üzletszerűség

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Bűnhalmazat

Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

Büntetések

Szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Mellékbüntetésként alkalmazható a közügyektől eltiltás.

Intézkedések

Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés.

Szabadságvesztés

A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. Fogházban, börtönben vagy fegyházban kell végrehajtani. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb időtartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év. Bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év.

Elzárás

Az elzárás tartamát napokban kel meghatározni, minimum 5, maximum 90 nap. Büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Bizonyos esetekben, általában ahol korábban kizárólag pénzbüntetés volt lehetséges, egy enyhébb fokú szabadságelvonás indokolt lehet.