kötelmi jog, kötelem

Kötelem - A kötelmi jog fogalma

Kötelmi jog általános rész

A kötelem fogalma

A kötelmi jog általános részét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályozza, annak 6. könyvében.

Általánosságban megállapítható, hogy a kötelmi jogi szabályok diszpozitív jellegűek, tehát a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályoktól a felek közös akarattal eltérhetnek (hacsak nem tiltja egy adott szabály vonatkozásában kifejezetten a Ptk.) Amennyiben eltérő megállapodás nincs, a Ptk. szabályai érvényesülnek.

A kötelem fogalma

A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

Ennek alapján kötelemnek kizárólag az olyan jogviszony tekinthető, amelyben az egyik fél egy szolgáltatással tartozik, amelynek a teljesítését a másik fél jogosult követelni. A megfogalmazásból az is ered, hogy e jogviszonyban az egyik fél egyfajta adós, míg a másik hitelező – a szavak tágabb értelmében természetesen.

A kötelmi jogviszony ismérvei:

  1. alanyai meghatározott személyek (relatív szerkezetű)
  2. egymással mellérendeltségi viszonyban állnak
  3. tárgya egy meghatározott, kikényszeríthető, vagyoni értékű szolgáltatás teljesítése

Előfordul, hogy nem egyszerű annak eldöntése, hogy egy adott jogviszony kötelmi jogi jellegű-e. Vitás volt például a bíróságok gyakorlatában, hogy az önkormányzatok által alapított parkolási társaságok (melyek jogi szempontból gazdasági társaságoknak minősülnek) parkolási díj és pótdíj iránti igénye a kötelmi jog hatálya alá tartozik-e, hiszen e jogukat önkormányzati rendelet írja elő. A 2/2005.KPJE számú Legfelsőbb Bírósági jogegységi döntés oldotta fel ezt a konfliktust, mely szerint a parkolás ilyen módon történő szolgáltatása a helyi közszolgáltatások körébe tartozik, annak igénybevétele kötelmi jogviszonyt keletkeztet, tehát polgári jogi úton kell rendezni az esetleges vitás kérdéseket.

A kötelem alanya

A jogviszonyok alanyát tekintve megkülönböztetünk relatív szerkezetű és abszolút szerkezetű jogviszonyokat. Azt az ismérvek között meghatároztuk, hogy a kötelmi jogviszony relatív szerkezetű, de ez mit is jelent?

Relatív szerkezetű a jogviszony, ha az meghatározott személyek között jön létre. Ez azt jelenti, hogy már keletkezésétől fogva tudott, hogy pontosan kit jogosít és kötelez.

Ezzel ellentétes az abszolút jellegű jogviszony, mivel a kötelezett ez esetben nincs pontosan meghatározva, mivel mindenki köteles a jogosult jogának tiszteletben tartására. Ilyen például a tulajdonjogi jogviszony, ahol mindenki másnak kötelessége tiszteletben tartani a tulajdonos birtoklási, használati és rendelkezési jogát. Ilyenek a személyiségi jogok is, mint például a képmáshoz, hangfelvételhez, névviseléshez való jog is.

A jogviszony jellegéből fakadóan a kötelem alanyai a jogosult és a kötelezett.

A jogosult az a személy, aki a szolgáltatás teljesítésének kikövetelésére jogosult.

A kötelezett pedig az, aki a szolgáltatás teljesítésére köteles.

Ne essünk abba a hibába, hogy egy kötelmi (pl. szerződési) jogviszony vonatkozásában az a meggyőződésünk alakul ki, hogy ez mindig ugyanahhoz a szereplőhöz kötődik. A jogalanyiság ugyanis nem az ügylethez, hanem a szolgáltatáshoz kapcsolódik.

 

Vegyük például a mindenki által ismert adásvételi szerződést és annak egy-két főbb szolgáltatási elemét.

Szolgáltatás 1. – tulajdonjog átruházása – e tekintetben az eladó a kötelezett és a vevő a jogosult

Szolgáltatás 2. – vételár megfizetése – a vevő a kötelezett és az eladó a jogosult

Szolgáltatás 3. – birtokbaadás – eladó a kötelezett és a vevő a jogosult

A legtöbb kötelmi jogviszony a fenti példához hasonlóan kölcsönös szolgáltatásokat feltételez. Ezeket nevezzük kétoldalú vagy többoldalú kötelmeknek.

Léteznek egyoldalú kötelmi helyzetek is. Ha ez nem így lenne, nem lenne szükség a tágabb kötelmi jog kategóriára, mondhatnánk minden ilyen jogviszonyra, hogy szerződési jog. A kivételek teszik indokolttá, hogy a szerződési jognál legyen egy tágabb fogalom is, amelynek a tartalma ugyan azonos, de nincs legalább két fél, vagy nem kell szerződés a létrejöttéhez (lásd. kötelem forrásai)

Ilyen például a díjkitűzés kötelem. A díjkitűzés által csak az egy félnek keletkezik kötelezettsége, amennyiben a díjkitűzés tartalmában meghatározott feltételek teljesülnek (pl. az elveszett kutya visszavitele).

 

A kötelmi jogviszony pozícióiban több jogosult vagy több kötelezett is megjelenhet. Egyszerre vagy akár egymást követően is.

Hogy a már ismert példánál maradjunk, egyszerre vannak jelen a szereplők, ha pl. egy adásvételi szerződésnél több eladó vagy több vevő van.

Egymás után vannak jelen, ha pl. tartozásátvállalás során a kötelezetti pozíciót más személy veszi át.

Vannak ún. járulékos szerepek is, például a kezes szerepe egy kölcsönszerződésnél.

A kötelem létrejötte, képviselet

A kötelem létrejöttéhez leggyakrabban a felek jognyilatkozata szükséges, ugyanez vonatkozik a jogviszony módosítására vagy megszüntetésére is.

A jognyilatkozatot általában személyesen teszik meg, de előfordulhat, hogy azt képviselőjük útján eszközölik (pl. meghatalmazott, törvényes képviselő vagy jogi képviselő).

A kötelem tárgya: a szolgáltatás

A szolgáltatás kifejezés alatt itt azt a magatartást kell érteni, amelyet a kötelezett tanúsítani köteles, egyben a jogosult követelhet. E két cselekvés egysége a kötelem.

A szolgáltatás csoportosítása

  1. Egyszeri, tartós vagy időszakonként visszatérő
  2. Visszterhes vagy ingyenes
  3. Egyszerű vagy vagylagos
  4. Pozitív vagy negatív
  5. Osztható vagy oszthatatlan
  6. Személyhez kötött vagy forgalmi jellegű
  7. Egyedi, fajlagos vagy zártfajú
  8. Teljes vagy csonka
  9. Dolog, pénz vagy más szolgáltatása

A kötelem forrásai

Mi keletkeztet kötelmet?

  1. szerződés
  2. károkozás
  3. személyiségi, dologi jog vagy más jog megsértése
  4. egyoldalú nyilatkozat
  5. értékpapír
  6. jogalap nélküli gazdagodás
  7. megbízás nélküli ügyvitel
  8. utaló magatartás
  9. közhatalmi aktus

Kötelmi jog általános rész

A szerződés

A kötelmi jogra vonatkozó általános szabályok a szerződésekre is vonatkoznak.

A szerződés fogalma

A leggyakoribb kötelemfakasztó tényállás.

A szerződés legalább két fél között jön létre.

Kölcsönösen megállapodnak.

Kölcsönös kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és követelésére.

A szerződések az azt kötő felek viszonyában mintegy törvényerővel bírnak.

A szerződést a feleknek a céljuknak megfelelően, jóhiszeműen és a tisztesség megkívánta módon kell teljesíteni (1:3.§)

Ahogyan létrejötte közös megegyezésen alapul, úgy módosítása és megszüntetése is.

A szerződés alanya

Valójában bárki lehet. Jogi személy, természetes személy, állam.

A szerződés tartalma

A felek jogosultak meghatározni belátásuk szerint. A kötelmi jogi szabályok nagy része megengedő jellegű, tehát a felek közös megegyezéssel attól eltérhetnek. Amikor nem így van, a Ptk. utal arra, hogy ez esetben a szabálytól való eltérő megállapodás semmis.

A szerződés főszabály szerint csak azokat a személyeket köti, akik között létrejön. Harmadik személyekre nem róhat kötelezettségeket.

A szolgáltatás vagyoni kell-e hogy legyen? Nem. Lehet esztétikai, kegyeleti, erkölcsi, melynek pénzbeli értéke nem határozható meg.

Az viszont fontos, hogy a szolgáltatás azonosítható legyen, meghatározható, egyedi.

Mivel relatív szerkezetű a jogviszony, a konkrétan meghatározott jogosulttal szemben konkrétan meghatározott kötelezett áll.

Fontos eleme a kikényszeríthetőség. Nem kényszeríthető ki pl. a kártyaadósság.

Ptk. 6:59.§ – Szerződési szabadság

  • A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
  • A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződésnek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
  1. A szerződés megkötésének szabadsága
  2. Alanyválasztás szabadsága
  3. Típus választás szabadsága
  4. Tartalmi szabadság

Kivételek: jogszabály által meghatározott tartalom – fogyasztói szerződések. Gyengébb pozícióban levő fél védelmében.

További alapelvek:

visszterhesség vélelme (a szerződés viszonossága és az egyenértékűség elve)

együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

A szerződés létrejötte

6:63.§

  • A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

 

  • A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

 

  • Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.

 

  • Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.

 

  • A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan volna.

 

  • Ez azt jelenti, hogy a felek akaratának a másik fél által felismerhetően kell megfogalmazódnia, és közöltté válnia. Konszenzus, tehát egyező akarat nélkül szerződés nem jöhet létre. Ha valamely lényeges, vagy annak minősített kérdésben a felek akarata eltér egymástól, akkor nincs konszenzus, azaz nem jöhet létre a szerződés.

Eljárásjogi szempontból:

A szerződéskori akaratnyilatkozatot annak kell bizonyítania, aki annak fennállására vagy abból fakadó jogai érvényesítésére hivatkozik (Pp. 164.§(1) bek.)

Ennek eldöntését általában könnyíti az írásos forma, bár ez is felvet értelmezési nehézségeket időnként. Ezért célszerű például a szerződés elején, az ún. preambulumban rögzíteni a szerződés célját.

Elenyészőnek tűnhet annak vizsgálata, hogy egy szerződés egyáltalán létrejött-e vagy sem. De e nélkül nem vizsgálhatjuk az érvényességét, a hatályát, azt, hogy megszegték-e vagy teljesítették-e. Ez a legalapvetőbb kérdés, amit egy esetleges jogvita esetén tisztázni kell.

A Ptk. e szakasza (2) bekezdésétől azt is kötelező elemként írja elő, hogy a lényeges kérdésekben megegyezzenek a felek. (BH 409/2003., EBH 98/1999., XXV. PJE)

A lényeges tartalmi elemek azonban tételes felsorolással nem adhatóak meg, minden esetben a konkrét ügy részleteit kell ehhez vizsgálni.

Színlelt vételár esetén – amennyiben egyébként a valódi vételár vonatkozásában konszenzus van,  – a leplezett szerződésben meghatározott valóságos, a felek tényleges akaratát tükröző vételárral jön létre a szerződés.

A szerződési szokásokról

Ilyen például a rendszeres fuvarozási szerződés két partner között, ahol esetenként csak a darabszám változik, vagy esetleg a hely, így a szerződéseik a közöttük kialakított gyakorlat szerint zajlik, csak a változó elemeket rögzítik.

Ajánlati kötöttség

 

Az ajánlatról és az ajánlati kötöttségről azért kell szót ejteni, mert a mai világban egyre kevésbé jellemző a kerek asztalnál történő megállapodás, sokkal inkább a távollevők közötti, esetleg elektronikus úton történő megrendelés, ajánlattétel és annak elfogadása a szerződéskötés leggyakoribb formája.

Míg korábban fölösleges résznek tekinthettük a Ptk.-ban, amely ritkán előforduló esetekre nyújt eligazítást, mára egyik legfontosabb része lett a szerződéskötés folyamatának.

Ptk. 6:64.§

  • Aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.
  • Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályosság válásával veszi kezdetét.

Mivel legalább két nyilatkozat kell egy szerződéshez, ajánlat esetén kell maga az ajánlat és annak az elfogadása.

Mi az ajánlat?

A szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező,

a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat.

A régi Ptk. megengedte az ajánlati kötöttség kizárását, az új nem mond ilyet. Meg lehet tenni, csak akkor az nem minősül ajánlatnak, csak egy kötelezettség nélküli nyilatkozatnak.

Az ajánlat hatályossá válása:

A jelenlevők között azonnal.

Távollevők között akkor, amikor a címzetthez megérkezik.

Ráutaló magatartás esetén akkor, amikor a címzett tudomást szerez róla.

Ajánlati kötöttség megszűnése (Ptk. 6:65 alapján)

  1. Ha meghatározta az idejét, annak leteltével
  2. Jelenlevők között, ha a másik helyben nem fogadja el
  3. Távollevők között annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő – a körülményekre tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.
  4. A másik fél általi visszautasítással.
  5. A másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldését megelőzően visszavonja.

 

Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza.

A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.

Hogyan kell elfogadni? Az azzal való egyetértést kifejező nyilatkozattal.

Módosított ajánlat = új ajánlat

Ha lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadás történik, azt új ajánlatnak kell tekinteni.

Kiegészítő kérdések nem érintik az elfogadást.

Késedelmes elfogadás esetén a szerződés nem jön létre.

IDŐ: A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó nyilatkozat hatályossá válik.

HELY: Jelenlevők között egyértelmű. Távollevők között az ajánlattevő székhelye, lakóhelye.

TÖBB PÉLDÁNY: Nem akadály, ha a nem ugyanaz az okirat tartalmazza a felek jognyilatkozatát. Az sem akadály, ha a felek csak a másik fél példányát írják alá, ha írásbeliség feltétel.

 

ELŐSZERZŐDÉS

Ptk. 6:73.§

  • Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármely fél kérelmére létrehozhatja.
  • Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni.

 

Mikor lehet megtagadni a végleges szerződés megkötését?

  1. az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében lényeges jogi érdeket sértene
  2. nem volt előrelátható
  3. nem ő idézte elő
  4. nem tartozik rendes üzleti kockázat körébe.

Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

Az előszerződés nem ugyanaz, mint a szándéknyilatkozat. Az előszerződés bíróság által létrehozható szerződést eredményezhet, míg a szándéknyilatkozat nem.

Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során: ha kiírta, kötelezettség terheli a megkötésre.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

6:77.§

Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

6:78.§

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötés előtt megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.

Az így leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadja.

 

BDT 913/2004. – Fuvarvállalat. Alvállalkozót alkalmaz. A szerződési nyomtatványon szerepelt, hogy azt követő két napon belül fizet, hogy a megrendelője fizetett. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint ez idegen a szakmától.

A fuvarozó által alkalmazott ászf nem válik a szerződés részévé, ha azt a fuvarokmány hátuljára szabad szemmel alig olvashatóan kivonatos formában rögzítik. (BDT 2388/2011.)

6:79.§

Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettség teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

Új rendelkezés az EU rendeletéhez igazodva. A célja, hogy megvédje a fogyasztókat a homályos, meglepetés klauzulákkal, rejtett költségekkel szemben.

6:80.§

Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

ÁSZF-ek ütközése, ha mindkét félnek van.

Mindkettő a szerződés része lesz.

Ha lényeges kérdések nem ütköznek, csak egyéb szabályok, az ütköző részek kivételével a szerződés részét fogja mindkettő képezni.

Ha lényeges feltételek ütköznek, a szerződés nem jön létre.

ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉS

6:82.§ – Tájékoztatás

Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni

  1. a szerződéskötés technikai lépéseiről
  2. arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e
  3. azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják
  4. a szerződés nyelvéről és
  5. ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el.

 Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

Az látszik a szabályozásból, hogy a szolgáltatóra fokozott tájékoztatási kötelezettséget ró a másik fél védelme érdekében.

6:83.§ – Adatbeviteli hibák javítása

Az elektronikus utat biztosító fél köteles megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. Ha az elektronikus utat biztosító fél e kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.

6:84.§ – Az elektronikus szerződési jognyilatkozat és annak visszaigazolása

  • Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.
  • Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.

A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem köteles, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.

E-mailen történő szerződéskötésre ezt nem kell alkalmazni. (Ott a távollevőkre vonatkozó szabályok érvényesek.)

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéseknél nem lehet eltérni ezektől a szabályoktól.

ÉRVÉNYTELENSÉG

Az érvényesség feltétele, hogy a létrejött szerződés a felek akaratát tükrözi, nem ütközik jogszabályba, megfelel a jogszabályi követelményeknek.

Ha hibás az akarat, a nyilatkozat vagy a joghatás a szerződésben, akkor nem alkalmas arra, hogy a célzott joghatást kiváltsa, ezért érvénytelen.

Attól függően, hogy a hiba mennyire súlyos, megkülönböztetünk abszolút és relatív érvénytelenséget, más néven semmisséget és megtámadhatóságot.

Ha annyira kihívó a hiba, hogy ettől a szerződés érvénytelensége feltétlen, semmisséget eredményez, a megállapításához elvileg nincs is szükség külön eljárásra. A szerződés ilyenkor a törvény erejénél fogva érvénytelen visszaható hatállyal.

Ha kevésbé súlyos, de érvénytelenséget eredményező hiba merül fel, attól függ az érvénytelenség, hogy megtámadják-e. Ez esetben határidőn belül bírósághoz kell fordulni, kérni a megtámadást, és ha a bíróság jogerősen megállapítja, akkor válik érvénytelenné.

Szerződési akarat hibája

tévedés (megtámadható)

megtévesztés (megtámadható)

jogellenes fenyegetés (megtámadható)

(titkos fenntartás és) színlelt szerződés

Jognyilatkozat hibája

alaki hiba

Célzott joghatás hibája

tilos szerződés

jó erkölcsbe ütköző szerződés

uzsorás szerződés

feltűnő értékaránytalanság (megtámadható)

fiduciárius hitelbiztosíték

fogyasztói jogot csorbító feltétel

fogyasztó joglemondó nyilatkozata

tisztességtelen általános feltétel (megtámadható)

tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben

lehetetlen szolgáltatás

érthetetlen, ellentmondó kikötés semmissége

Érvénytelenség jogkövetkezményei

Ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani.

A régi Ptk. alapján a semmisségre bárki hivatkozhatott, míg megtámadhatóságra kizárólag az, aki jogi érdekét igazolja. A gyakorlatban és az új Ptk. szerint azonban mégiscsak elvárt, hogy közvetlen érdeke fűződjön valakinek a semmisség megállapításához.

A felperes igényérvényesítésének kizárólag akkor lehet alapja, ha igazolni tudja az ahhoz fűződő jogi érdekét.

A Kúria EBH 2013.P13. számú ügyében például azt kellet eldönteni, hogy a reménybeli örökösnek van-e olyan jogilag védett érdeke, amely megalapozná a vele törvényes öröklési kapcsolatban levő rokonának az olyan szerződése megtámadásának a lehetőségét, amellyel a várt öröksége tárgyáról – ún. örökségi várományról – rendelkezik. Másképpen, az öröklési jogi szabályok védik-e a reménybeli örökösnek az örökségi váromány megszerzéséhez fűződő érdekét. A Kúria azt állapította meg, hogy az örökhagyó életében a reménybeli örökösre tekintet nélkül rendelkezhet vagyonáról, még akkor is, ha ezzel az öröklési várományt teljesen kiüresíti. Ezért az örökhagyó által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert kizárólag az örökhagyó halálát követően – a hagyaték megnyílása után – az örökösnek minősülő személy indíthat.

Mi maradt különbségként a semmisség és a megtámadhatóság között?

Ha megtámadhatósági ok merül fel, arra 1 éven belül lehet hivatkozni, míg a semmisségre – ésszerű határok között – bármikor. Az ésszerű határ ez esetben az elévülés vagy elbirtoklási idő.

A semmisséget adott esetben a bíróság hivatalból is észlelheti és lehetőséget biztosíthat akár ügyészi keresetindításra is, míg megtámadhatósági ok esetén nem.

A perindításhoz és semmisség megállapításához fűződő jogi érdek konkrét kell, hogy legyen.

A Legfelsőbb Bíróság több konkrét döntésében is utalt erre. Egy alkalommal a felperes azért kérte a mások között létrejött csereszerződés érvénytelenné nyilvánítását (mert semmisségi okot talált), és úgy vélte, hogy ha nem kötnének csereszerződést, az ingatlan ismét a nyílt piacra kerülne, lehetősége lenne megvásárolni. A Kúria ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ez egy olyan bizonytalan tényező, amely a jogosultságot nem alapozza meg.

TÉVEDÉS

 

Ptk. 6:90.§

  • Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.

Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor is, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

 

  • Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.
  • Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A BH. 188/1977. számú döntés alapján például használt gépkocsi vásárlás esetén lényeges körülménynek minősül, hogy a motor felújított vagy javított állapotban van-e.

Közös tévedés esete áll fenn akkor, amikor a vételárat terhelő áfa kérdésében mindkét fél tévedésben volt.

MEGTÉVESZTÉS ÉS JOGELLENES FENYEGETÉS

 

6:91.§

  • Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
  • Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
  • Az (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

A megtévesztés szándékos, célzatos magatartás.

A másik fél tévedését idézi elő.

Az ilyen jognyilatkozatot a tévedésbe ejtett megtámadhatja.

Például ha az ingatlan vevője már a szerződés megkötése idején tudta, hogy a vételárat nem fogja kifizetni, büntetőjogi szempontból elköveti a csalás bűntettét, ugyanakkor polgári jogi szempontból megtámadhatóvá válik az adásvételi szerződés, így érvényteleníthető.

Nem szükséges a büntetőjogi eljárás megindítása, lefolytatása ahhoz, hogy a polgári jogi vonatkozásban eljárjunk.

A jogellenes fenyegetés fogalma: valamely hátrány kilátásba helyezése, amelynek célja, hogy a jognyilatkozatának megtételében befolyásolják.

A hátrány lehet személyes vagy vagyoni jellegű is. Nem feltétlenül ellene irányul, lehet pl. hozzátartozó ellen irányuló.

TITKOS FENNTARTÁS, SZÍNLELT SZERZŐDÉS

 

Ptk. 6:92.§

  • A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvénytelenségét nem érinti.
  • A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell elbírálni.

A titkos fenntartás és rejtett indok egyoldalú. Ez különbözteti meg a színlelt szerződéstől. Ha az egyik fél a másik fél tudomása nélkül rejtett indokkal rendelkezik, az a szerződés érvényességét nem érinti.

Ettől eltér a színlelt szerződés, amikor egyik fél sem kíván valójában szerződést kötni, vagy másfajta szerződés megkötésére irányul a valóságos akaratuk, mint amit megkötöttek.

A színlelés mindig kétoldalú és tudatos cselekedet.

Ebből az következik, hogy ha csak az egyik fél szándéka annak a szerződésnek a megkötésére irányult, amit megkötöttek, az már nem lehet színlelt.

Például egy öröklési esetben megállapították, hogy az öröklési szerződés, amit egy testvérpár kötött egymással nem a vagyon halál utáni – szolgáltatás ellenében történő átengedéséről szólt valójában. Arra irányult, hogy az egyik fél az ingatlant ingyenesen és költségmentesen a másiknak juttassa, ezzel a valódi örökös köteles rész iránti igényét kiüresítve. Az ügy összes körülményeiből következtettek erre.

Hasonló volt az életkoruk, a nyugdíjuk összege, egészségi állapota alapján a II. r. alperes nem szorult sem gondozásra sem ellátásra, sem tartásra, házvezetőnőt alkalmazott. Valójában egy érvénytelen kitagadást eredményezett.

SZERZŐDÉSI JOGNYILATKOZAT HIBÁJA – ALAKI HIBA

Az alakiság megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen.

Ha jogszabály egy szerződés megkötésére meghatározott alakot kíván meg (pl. írásbeliség), a szerződés csak az előírt alak megtartásával érvényes. Ez alól vannak kivételek.

Ptk. 6:94.§

Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik.

Kivétel: ha a jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul.

Ugyanez igaz a módosításra és a megszüntetésére vagy felbontására is.

Ha a felek egyező akaratából létre is jött a szándékozott állapot, akkor érvényes.

Kivételek ugyanazok.

A jognyilatkozatok megtehetők szóban, írásban, ráutaló magatartással.

A jogszabály írásbeliséget köthet ki egyes esetekre. Ilyenek:

a kötbér

a jogvesztés kikötése

ingatlan adásvételi szerződés

tulajdonjog fenntartására vonatkozó megállapodás

haszonbérleti szerződés

házastársak vagyonjogi szerződése

CÉLZOTT JOGHATÁS HIBÁJA

 

TILOS SZERZŐDÉS

6:95.§

Tilos az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek,

kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményeket fűz.

Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.

Olyan rendelkezésbe kell, hogy ütközzön, amely nem enged eltérést.

Diszpozitív és kogens normák

A Ptk. 6:22.§ kimondja például, hogy az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Nemcsak Ptk.-beli normákra lehet gondolni.

Jogszabály megkerülése: a 17 éves szülei – látszólag jogszerűen – aláírnak a gyerekük helyett egy szerződést, amely azonban olyan kötelezettséget ró majd nagykorúsága után rá, amely érdekével ellentétes.

Ellenpélda a devizahitel szerződés, melyet sokat támadtak. A Kúria szerint nem ütközik jogszabályba.

A Ptk. kifejezetten lehetővé teszi, hogy a tartozás devizában kerüljön meghatározásra. Az ebből eredő kockázatokat az adós viseli.

Sokan azért támadták, mert nem volt meghatározva így pontosan az adósság összege. A Kúria szerint nem az szükséges, hogy pontos összeg szerepeljen benne, hanem hogy legyen olyan metódus megfogalmazva, mely alapján pontosan számítható.

Más szempontból persze lehet hibás, tehát érvénytelen a szerződés.

JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZIK

A Ptk. a joggyakorlatra bízza ennek értelmezését.

A gyakorlat szerint olyan, amit a jog ugyan nem tilt kifejezetten, de az azzal elérni kívánt cél, a szolgáltatás, stb. az elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, az általános megítélés nyilvánvalóan tisztességtelennek ítéli meg.

Ez is előfordult devizahiteles perekben.

Megállapították pl. olyan perben, ahol a gazdasági társaság ügyvezetője és tulajdonosa a csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a társaság által megvásárolt gépkocsit adásvételi szerződéssel alacsony áron eladta magának, így a hitelezők kielégítési alapját elvonta. (EBH. 112/1999.)

Változó annak megítélése, hogy például jóerkölcsbe ütközik-e egy gyógyíthatatlan beteggel kötött tartási szerződés vagy életjáradéki szerződés. A Kúria szerint nem ütközik jóerkölcsbe.

UZSORÁS SZERZŐDÉS

6:97.§

Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.

Vannak objektív és szubjektív feltételei.

Objektív feltétel: a másik fél gazdasági helyzete válságos.

Szubjektív feltétel: A szerződő fél ezt célzatosan kihasználva olyan előnyökhöz jut, amely őt egyébként nem illeti meg.

A Kúria a devizahiteles perek esetén itt sem adott helyt. Az ok az volt, hogy a feltételek minden ügyfél esetén azonosak voltak, függetlenül attól, hogy milyen a gazdasági helyzetük.

FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG

6:98.§

  • Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja.

Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.

  • A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot – fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével – a szerződésben kizárhatják.

A Ptk. alapelvei közé tartozik a visszterhesség vélelme, tehát a szolgáltatásért főszabályként ellenszolgáltatás jár. Ezért ha nem derül ki a szerződésből közvetlenül, hogy ingyenes juttatásnak szánták, úgy feltételezni kell, hogy arányos ellenszolgáltatásért kötötték.

Ha megállapítják, a bíróságnak kell döntenie, hogy mit kezd vele, mennyiben, milyen mértékben tartja meg hatályában. Ekkor vizsgálja azt is, hogy pl. mely részét teljesítették már.

FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK

6:99.§

Semmis az a kikötés, amely – pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvekben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.

Ilyenek:

biztosítéki célú engedményezés

biztosítéki célú vételi jog

biztosítéki célú visszavásárlási jog

biztosítéki célú tulajdonjog-fenntartás

önálló zálogjog

Az okozta az ilyen esetek gyakoriságát, hogy a jelzálogjog bejegyzésének magas volt a költsége, az érvényesítése nehézkes volt, ezért más technikákat alkalmaztak a felek.

Azért érvénytelenek, mert jogszabály megkerülésével kötik őket. Alapvető hitelbiztosíték a zálogjog, tartalmilag és formailag is ezt kell használni.

FOGYASZTÓI JOGOT CSORBÍTÓ FELTÉTEL

6:100.§

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér.

A fogyasztó és a vállalkozó közötti egyensúlyhiányos helyzetet igyekszik kiküszöbölni ezzel a rendelkezéssel.

FOGYASZTÓ JOGLEMONDÓ NYILATKOZATA

6:101.§

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó nyilatkozata.

TISZTESSÉGTELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL

6:102.§

  • Tisztességtelen az az általános feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
  • Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
  • A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy ma szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.
  • Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
  • Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

A legfontosabb védelem a fogyasztó számára, hogy a bizonyítási teher megfordul. Ha felmerül a tisztességtelenség gyanúja (valaki pert indít), az ÁSZF-et alkalmazónak kell bizonyítania, hogy nem tartozik alá.

Alapvetően bírói mérlegelés kérdése a tisztességtelenség és jóhiszeműség megállapítása.

Lényege, hogy jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

6:103.§

  • Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

Ezek a szabályok vállalkozók egymás közti jogviszonyaiban nem alkalmazhatók.

Példák tisztességtelen feltételre:

  • az értelmezésre a vállalkozást jogosítja vita esetén
  • a szerződésszerűség megítélését a vállalkozásra bízza
  • lehetővé tesz a vállalkozás számára olyan elállási, felmondási jogot, amelyet a fogyasztónak nem
  • kizárja a beszámítás lehetőségét
  • kizárja a vállalkozó által felkért közreműködőkért való felelősséget
  • kizárja a peres utat
  • a bizonyítási terhet áthárítja
  • indokolatlanul rövid határidőket állapít meg
  • egyoldalú módosítást köt ki magának, ha ilyenkor nem jogosult elállni vagy felmondani
  • kizárja a fogyasztó kártérítési jogait
  • túlzott mértékű pénzösszeg teljesítésére kötelezi, ha nem teljesít

LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS

 

6:107.§

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgátlatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szerződés tárgyával.

Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek.

El kell határolni a lehetetlenné válástól. Itt már a szerződés megkötésekor eleve lehetetlen.

Lehet

fizikai okból lehetetlen – pl. gyógyíthatatlan betegség gyógyítása, néma felolvasása – az adott korban és tudományos állás szerint lehetetlen

jogi okból lehetetlen – forgalomképtelen dolog átruházása, nem létező követelés engedményezése

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI

  • joghatás kiváltására alkalmatlan, tehát nem hoz létre semmilyen kötelezettséget vagy jogosultságot
  • lehet kérni az érvénytelenség megállapítását annak jogkövetkezményei megállapítása nélkül is.
  • A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet, csak olyan jogkövetkezményt nem mondhat ki, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
  1. Kárveszély átszállása – a szolgáltatás nyújtásával átszáll
  2. Érvényessé nyilvánítható, ha kiköszöbölhető vagy megszűnt közben az érvénytelenségi ok
  3. Szerződési akaratukat utóbb megerősítik
  4. Eredeti állapot helyreállítása
  5. Ha ez nem lehet, pénzbeni megtérítés
  6. Részleges érvénytelenség
  7. Járulékos igények rendezése (kamatok, költségek károk)

HATÁLYTALANSÁG

Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.

A a megszűntét, ekkor veszti hatályát.

Időponthoz is köthetik.

Valamely harmadik fél beleegyezéséhez is köthetik.

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KÖVETELÉS

Játékból vagy fogadásból eredő követelés, kivéve, ha van erre hatósági engedély

játék vagy fogadás céljára adott kölcsön

más törvény kizárja

az ilyen követeléseket biztosító követelés

Ha önkéntesen teljesítik, nem lehet visszakövetelni ezen a jogcímen.

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

Kárveszély átszállását eredményezi.

A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGE

  • Alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra
  • Alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a szerződéskötés előtt tudomásra hozta
  • alkalmasnak kell lenie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak
  • rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely az azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos és elvárható
  • rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, vagy az általa jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal és
  • megkell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek

Ha fajta és mennyiség szerint határozták meg, a forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesíteni.

Át kell adni a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírásokat és egyéb dokumentumokat.

A többletszolgáltatást vissza lehet utasítani. Ha elfogadja, jár az arányos ellenszolgáltatás.

Akadályközlési kötelezettség.

A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége – kivéve, amelyre jótállás vonatkozik, vagy amely nem minőségét tanúsítják. A vizsgálattal járó költségek a jogosultat terhelik.

PÉNZTARTOZÁS TELJESÍTÉSE

Ha határidő nincs, a felszólítástól számított 30 napon belül kell.

Vállalkozások között maximum a teljesítéstől számított 60 nap. Ha ennél hosszabb, a többi rész érvénytelen.

A túlzott mértékű kamatot a bíróság mérsékelheti.

Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket is.

Vagylagos szolgáltatás esetén – a kötelezett választ. Ha kikötötték, hogy a jogosult választ, az erre nyitva álló határidő eltelte után átszáll.

Osztható szolgáltatás esetén. – részteljesítést is el kell fogadni.

SZERZŐDÉSSZEGÉS

6:137.§

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

sokszínű

Aktív és passzív magatartás is lehet.

A leggyakoribbak:

  1. Kötelezett késedelme
  2. jogosult átvételi késedelme
  3. hibás teljesítés
  4. a teljesítés lehetetlenné válása
  5. a teljesítés megtagadása
  6. jognyilatkozat megtételének elmulasztása
  7. együttműködési kötelezettség megsértése (pl. tájékoztatási köt.)

Jogkövetkezmények:

  1. teljesítés követelése
  2. az ellenszolgáltatás arányos részének visszatartása
  3. elállás – ha a teljesítéshez fűződő érdek megszűnt
  4. felmondás – ha már természetben nem lehet visszaállítani a helyzetet
  5. kártérítés (a kr, az egyéb károk, elmaradt vagyoni előny)
  6. ingyenes szerződéseknél csak akkor, ha neki felróható

Közreműködőkért felelősséggel tartozik, aki igénybe veszi.

Közbenső szerződésszegés  – engedélyes tervek és munkaterület átadása,

Érdek megszűnésének bizonyítása.

Általában bizonyítandó, kivéve,

ha a felek megállapodása szerint vagy a szolgátlatás felismerhető rendeltetésénél fogva csak meghatározott időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy

a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül eltelt.

Ilyenkor még a kárát is meg lehet téríttetni.

Vállalkozások között pénzfizetésnél a kamat: jegybanki kamat plusz 8 %

Kizárni semmis, kivéve, ha helyette kötbért alkalmaznak.

Jogosult késedelme:

a kötelezett így nem esik késedelembe

a dolog őrzése a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint

a kárveszély a jogosultra száll

kártérítés

Hibás teljesítés

nem felel meg a mennyiségi vagy minőségi követelményeknek, kivéve, ha a hiba ismert volt.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha a dolog természetével ez összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatosság

A jogosult kérheti

  • kijavítást vagy kicserélést, vagy (arányosság dönt)
  • árleszállítást. vagy maga költségére kijavíttathatja.
  • elállhat, ha a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta, vagy ennek nem tud eleget tenni, vagy ha az ehhez fűződő érdek megszűnt.

jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

A kijavítással kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. A vevő nem köteles az új alkatrész használati értékkülönbözetének térítésére.

Ha ezt követően is fennmarad értékcsökkentő hiba, kérhet ezen felül árleszállítást is. Pl. építkezéseknél a javítás.

Kijavíttatás akkor jogos, ha az előzmények alapján a szolgáltatás olyan mértékben hibás, hogy a jogosulttól nem várható el a kötelezett munkájának ismételt elfogadása. Már azelőtt követelheti, hogy ténylegesen elvégezte.

Az érdekmúlás bizonyítása itt a jogosultat terheli. Pl. többszöri eredménytelen javítás.

A szolgáltatás visszaadását egyúttal fel kell ajánlani.

Törekedni kell arra, hogy legfeljebb 15 napon belül elvégezze a kijavítást vagy kicserélést.

A kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított 1 év alatt évül el.

Fogyasztó és vállalkozás között ez 2 év, kivéve használt dolognál, ott eltérhetnek, minimum 1 év.

Ingatlan esetében 5 év.

Kicserélt dolog esetén újrakezdődik.

A szavatossági kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

Gazdagodás megtérítése.

TERMÉKSZAVATOSSÁG

Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog.

Gyártó és forgalmazó egyaránt felel.

Csak a kijavítás és kicserélés áll fenn lehetőségként, sorban.

Késedelem nélkül közölni kell a hibát (a hiba felfedezésétől számított max 2 hónap)

a forgalomba hozatalától számított 2 évig terheli a gyártót.

JÓTÁLLÁS

Lehet alapja önként vállalás, vagy jogszabály vagy szerződés.

Hibás teljesítés orvoslási lehetősége.

A szerződéssel azonos a reklámban történő vállalás.

Nincs alakszerűség.

Tartós fogyasztási cikkeknek van kötelező jótállása.

Hogy milyen kötelezettségeket vállal a hibás teljesítés esetén, azt is a jótállás tartalmazza.

Ha fizikai szolgáltatásról van szó, akkor a kicserélés az újbóli szolgáltatást jelenti.

A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE

Foglaló

Kötbér

Jogvesztés kikötése

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

közös megegyezéssel

egyoldalú, ha ezzel felruházták

bíróság által

jogszabály által

ENGEDMÉNYEZÉS

TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS

SZERZŐDÉS ÁTRUHÁZÁS

A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Közös megegyezéssel megszüntetés

közös megegyezéssel visszaható hatállyal felbontás

teljesül minden szempontból

megszűnés (halál, egyesülés)

felmondás

elállás

Források:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Osztovits András: A Polgári Törvénykönyről szóló 2013. évi törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Bevezetés

2/2005.KPJE – Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntése

267/B/1999. AB határozat